Ha a hormonrendszert nézzük, olyan, mintha egy zenekart figyelnénk. Minden zenésznek megvan a saját hangszere és szólama. A zene akkor lesz szép, ha mindenki a lehető legjobban játszik és közben a többiekkel is együttműködik.
Szervezetünk mindig egyensúlyra törekszik, folyamatosan reagál a külső vagy belső ingerekre. Arra, hogy felbosszantod magad, hogy iszol egy finom kávét, érzed a frissen sült meggyes pite illatát, hogy megsimogatod a kutyádat, hozzábújsz a párodhoz, izgulsz a holnapi vizsgád miatt. Ez mind inger, amely a testedet éri és mind egyensúlytalanságot okoz. A hormonrendszered pedig dinamikusan igyekszik helyreállítani a harmóniát.
Tudnunk kell, ha egy aktív hormonból sokáig van túl sok vagy túl kevés a tesünkben, az egészségtelen. Ha egy hormon kibillen az egyensúlyából, az a többi kibillenését is magával hozza. Nagyon igaz ez a kortizol hormonra, amely a mellékvesében termelődik. Ez akkor billen ki a harmonikus működéséből, ha stressz ér bennünket. Ha megkérdezném: ” Te a mindennapjaidat nyugalmasan vagy stresszesen éled?” Félő, hogy azt felelnéd: “Többnyire stresszesen.”
Te is stresszes életet élsz?
A stressz egy helyzetre adott reakció: üss vagy fuss. Nagyon egyszerű, ősi berögzült viselkedésminta.
A kortizol készít fel az aktivitásra, segítségével kapnak az izmaid elegendő vért és oxigént. Ez biztosítja, hogy elegendő vércukor legyen a véredben, hogy harcolni vagy menekülni tudj. Mindemellett csoportosítja a szervezetedben a funkciókat: Ami kevésbé fontos, azokat leállítja. Ilyenkor nem működik az emésztés, méregtelenítés, a sejtek karbantartása és javítása.
Mikor lép fel stresszreakció?
Sajnos a válasz, hogy napjainkban bármikor.
Nagyon sok fizikai, mentális és érzelmi esemény stresszt vált ki belőlünk. Nem csak a valós események, hanem az elképzelt, jövőbeli, meg nem történt eseményeket is stresszként éljük meg.
Az akut stresszt a test nagyon jól lereagálja. Rövid ideig tart. (pl.: Séta közben rám ugat egy kutya a kerítés mögül és megijedek.)
Amikor krónikussá válik a dolog és minden nap folyamatosan stresszben vagyunk, akkor kibillenünk az egyensúlyunkból és egyre több kellementlen tünetünk lesz. (pl.: párkapcsolati konfliktust nem tudunk rendezni)
A kortizolszint emelkedésének különböző szintjei vannak:
- Emelkedett a kortizolszint. Ilyenkor állandóan aktív az ember, magas a vérnyomása, mintha függő lenne (alkohol, túl sós és túl édes ételek fogyasztása, dohányzás, mindenféle aktivitásban próbál megnyugvást találni). Az ember aktív, de mégsincs jól.
A kortizolnak is van napszaki ingadozása, ritmusa – mint mindennek a szervezetben. Éjszaka alacsony, reggel magas. A nap folyamán csökkenő tendenciát mutat. Krónikus stresszben reggel megemelkedik, ezután is magasan marad és csak lassan csökken. Majd egy idő után az egész folyamat megfordul: reggel alacsony marad, nehezen kelnek fel az ilyen emberek, napközben is marad a fáradtság, estére pedig felélénkülnek és nem tudnak elaludni. Ez a mellékvese kifáradásának az első szakasza.
- Amikor mindig alacsony a kortizolszint, akkor teljes mellékvese kifáradásról van szó. Fáradt, nincs ereje felkelni, motiválatlan az egyén. A vércukor szintje ingadozik. Nincs elég kortizol, hogy kompenzálni tudja a vércukorszintet. Ez amiatt van, mert a magas szénhidrát tartalmú étel elfogyasztása után felugrik a vércukorszint, megemelkedik az inzulin, ami szintén nagy stresszt okoz. És már létre is jön a kortizol-inzulin ördögi kör.
Lehet, hogy Te is mellékvese kifáradással küzdesz?
Ha a fenti dolgokon elgondolkozol, akkor az étkezésedet, alvásodat, heti mozgásodat is érdemes megvizsgálni. Amikor összevissza étkezünk, a testünkben belső stressz állapota alakul ki. Tehát megállapítható, hogy a stressz nemcsak kívülről jöhet, hanem az ok a testen belül is lehet.
Folyamatos stresszválaszok következményeként mellékvesefáradtságot érünk el. Kimerülünk, elfáradunk, megbetegszünk.
- gyengül a pajzsmirigy
- gyengül az immunrendszer
- gyengül az emésztés
- mivel a menekülésre koncentrál a túlélés érdekében, minden más testi folyamatot ez alá rendel az élőlény.
Hallottál már a koleszterin – kortizol összefüggéséről?
A kortizol termelődéséhez (stresszes mindennapok, időhiány, ezernyi feladat…) szükség van koleszterinre. A sejthártya koleszterinből épül fel. Ahhoz, hogy a sejt jól tudjon működni, hogy fel tudja venni a tápanyagokat, egészséges sejthártyára van szüksége, koleszterint kell fogyasztanunk (pl.: tojás). Az agyunk szárazanyagtartalma, 10 % -a koleszterin. A kortizolon kívül az össszes többi hormon is koleszterinből épül fel. Tehát a koleszterin minden hormon alapja. (folytatjuk…)
